Látványoságok

a város főtere és nevezetességei

A Március 15. tér

A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a XIII. században - a tatár pusztítást követően - Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük.

A betelepülők szülőföldjük hagyományainak megfelelő életteret alakítottak ki városrészükben. A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot. A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak.

A török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építőmesterei. A későbbi átépítések ellenére megőrződött az épületegyüttes egységes hangulata. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el.

A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt, hozzá viszonyítva alakították a környező városrészt. A barokk időkben hozzáépítésekkel próbálták a kor igényeinek megfelelő katedrálissá fejleszteni, sikertelenül. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.

Kuria (Március 15. tér 20.)

A középkorban itt létező káptalanház nevét őrzi. Az ennek helyén álló barokk épületet már 1770-ben szállóként említik, sokáig Curia néven működött szállodaként, szórakozóhelyként. Homlokzatát a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. Ma az épület földszintjén a Kuria Galéria található, pincéjében Bormúzeum működik.

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.)

A fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját.

Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik.

A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklődő egy közeli ház (Március 15. tér 19.) kőpincéjében. A Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Nagy Lajos királyunk lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynő néhány éve lett a Dunakanyar védőszentje.

A Fehérek temploma mögött nyílik a város piaca. Bejáratát a rég megszűnt püspöki malom 1755-ből származó kőkeretes kapuja díszíti. A fém kapuszárny az eredeti tervrajz alapján készült rekonstrukció.

Kedden és pénteken legforgalmasabb a váci piac, de szombat délelőtt is érdemes felkeresni.

A Görög templom

bejárata a Március 15. tér 19. szám alatt lévő barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felől egyaránt megközelíthető. Az ortodox templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették az 1790-es évek elején. A templom ma kiállító terem.

A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte. A tetemek a különleges klíma eredményeként természetes módon mumifikálódtak, ruháik, velük temetett tárgyaik is meglepő épségben megmaradtak.

A kiállítás a kor temetkezési kultúrája mellett a korabeli élet színes tárgyi világát is bemutatja.

A Városháza

(Március 15. tér 11.) a világi barokk legjelentősebb váci emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen.

A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak az ország- és az építést támogató püspök, Migazzi Kristóf címerét tartja.

Az Irgalmas rendi kórháza

(Március 15. tér 7-9.) két barokk épület egybeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, a 7. számú eredetileg papnevelde volt, a városban 1763-ban letelepült betegápoló szerzetesek ezt kibővítve alakították ki a kórházat.

Tartozik hozzá egy kápolna is, melyet huszártorony jelöl.

Testvérvárosok kútja

néven ismerjük ma a téren felállított díszkutat. Testvérvárosaink címerei díszítik a barátság emlékhelyét. Ezért került fölé Szent János evangelista, a barátság védőszentjének szobra is. (A díszkutat eredetileg Mátyás király születésének fél évezredes ünnepére készülve 1943-ban tervezték felállítani a váciak, de a háborús idők miatt a reneszánsz időket idéző domborműves díszítése nem valósult meg.)

A Siketnémák Országos Intézete

(Március 15. tér 6.) két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. 1741-ben felújították, az udvar felé bővítették.

Itt lakott Migazzi püspök vendégeként Mária Terézia a családjával 1764-ben. Miután a püspök új palotába költözött, ez az épület tanintézetként élt tovább, később az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokra használták. 1802-ben Cházár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét, és a ház azóta is ezt a célt szolgálja.

A Pannonia ház

az egykor itt működött szállóról kapta a nevét. A mai ház épület helyén a középkorban két telek állt, amelynek nyomát két pince őrzi, egyikben a 15. században épített boltíves pincelejáróval. A két telek a 18. században a püspökség tulajdonába került, s az egyesített telkeken a püspökség építette fel a mai épület elődjét.

A 18. század végén itt működött az uradalmi kocsma és az Arany Szarvas névre keresztelt vendégfogadó. Az épület földszintjén kereskedés, majd kávéház is működött, emeletén bálterem is volt, ahol bálok, mulatságok mellett színházi előadásokat is tartottak, Petőfi Sándor is megfordult itt.

A püspöki uradalom 1889-ben adta el az épületet, amely ezt követően is szállodaként és vendéglőként üzemelt, de nevét Pannonia házra változtatták. Az első világháború után itt volt a székhelye a Váci Városfejlesztő Részvénytársaság bor-, sör- és szeszkereskedelmi vállalatának, amely 1925-től Pannonia bor-, sör- és szeszkereskedelmi vállalat Tragor Ignác és Tsa néven működött tovább.

A második világháború után az emeleten helyezték el a Löwy Sándor kultúrotthont, a földszintre pedig a Kőbányai Sörgyár irodái és raktára költözött. 1958-ban az emeleti nagyteremben mozit alakítottak ki. 1980/85-ben az épületet felújították és átépítették, illetve bővítették. 2009 óta a Pannonia a VÁCI ÉRTÉKTÁR Közérdekű Muzeális Gyűjtemény kiállításainak és programjaink ad otthont. www.ertektar.vac.hu

A Nagypréposti palotát (Március 15. tér 4.)

a XVIII. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Ebben a házban lakott később a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje, a püspök tanácsadója. A kőkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögű oromzat szobrokkal és vázákkal díszített. Az igényesen felújított épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.

Városunk főterét északról a Bécsi kapu zárta a középkorban. Ez a monumentális kaputorony a régi városképeken, metszeteken is feltűnő építmény, maradványait Mária Terézia látogatására készülve bontották el. Az egykori kapu rekonstrukciója az eredeti romok felett a tér legutóbbi felújítása során épült meg, a rajta álló zászlók egykori magasságát jelzik.

A belváros barokk szobrai műemlékek.

Szent József és Szűz Mária oszlopon álló kőszobrai a főtéren, Szent Sebestyén és Szent László a Püspöki Palota bejárata előtt, a sasvári Pieta korabeli másolata pedig a Géza király téren található.

A Gombás-patak hídjának szobrai külön-külön is védett műemlékek, és megtekintésre érdemesek az épületek homlokzati szobrai is.

A köztéri alkotások többsége puha homokkőből készült. Különlegesek a Székesegyház előtti téren Szent Józsefet és Szűz Máriát ábrázoló szobrok is.

A történelmi belvárosban számos műemlék és műemlék jellegű lakóház található, melyek nagy többsége barokk, de klasszicista, eklektikus és romantikus stílusban épültek is vannak köztük, általában egy- és kétemeletesek.

A város bővelkedik olyan látnivalókban is, melyek nem műemlékek. Több helyi védettségű épülettel büszkélkedhetünk, és sok a megtekintésre méltó, sajátos váci épület és építmény. Ilyenek többek között az Evangélikus templom, a Dercsényi-ház, a Zenepavilon és a Duna-parti öntöttvas korlát is.

A mai Székesegyház (Konstantin tér)

már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtetett.

A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt ábrázolja, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát. Mindkettő a kor legnevesebb művészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. A szentélykorlát tartalmazza a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokat is.

A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.

A Szeminárium (Konstantin tér 1-5.)

műemlék jellegű barokk épületét Migazzi püspök 1777-1783 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette. 1925-26 között Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján oldalszárnyakkal és emelettel bővítették. Az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont. Ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működik benne.

Az úgynevezett Papsarok épületei (Konstantin tér 11.,13.és 15.) műemlék jellegű copf épületek, ma is egyházi célokat szolgálnak.

A Kispréposti palota (Konstantin tér 10.) műemlék épülete ma lakóház. Copf stílusban 1782-84 között épült.

A Püspöki palota (Migazzi tér 1.)

1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.

A Püspöki Könyvtár (Migazzi tér)

épülete műemlék jellegű, eklektikus stílusban épült 1878-ban. 1925-26-ban sarki részeire emeletet húztak, és a püspöki palota felőli szárnyát is átalakították.

A Géza király tér a középkori vár területe, műemléki környezetként élvez védettséget.

Ezen a téren állt az első székesegyház, melyet fogadalmához híven I. Géza király építtetett. A várbeli épületek és védművek régészeti feltárása napjainkban is folyik, a barbakán maradványai a középiskola udvarán, a rekonstruált ágyúterasz a templom mögött, a Duna-parti részen látható.

A Ferences templom és rendház (Géza király tér)

a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. Az 1721-1761 között megvalósított barokk templom berendezése, felszerelése igen gazdag, fő ékessége kora rokokó emeletes fa főoltára. A templom melletti rendházban működött valaha a Kapisztrán Nyomda, majd Váci György könyvkötő mester műhelye. A rendház ma ismét a ferencesek tulajdona, de üresen áll.

A Kőkapu

(Köztársaság út 69.sz. épület előtt) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet Migazzi püspök építtette Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában.

A Fegyház (Köztársaság u. 64-66.)

épületét Migazzi Kristóf püspök eredetileg nemesifjak konviktusának készíttette, és Mária Terézia királynő tiszteletére Theresianum-nak nevezte el az intézményt. 1808-tól a Ludovika Akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel. A régi épületrészt később körbeépítették, többször átalakították, udvarán egy neogótikus börtönkápolna épült.

A Hegyes torony

(Liszt Ferenc sétány 12.) a középkori városfal legészakibb saroktornya. Vác egyetlen épen fennmaradt középkori építménye ma lakóépület.

A neológ irányzat számára épített váci Zsinagóga az Eötvös utcában található. Alois Cacciari olasz származású helyi építőmester tervei szerint 1861-64 között készült latinos romantikus stílusban, felújítása a közelmúlt eredménye.

A Piarista templom

(Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont.

Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk.

A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők. A kompozícióban elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható. Egyike a legrangosabb váci műemlékeknek.

Vác remete szobra (Kossuth tér)

Kapás Sándor váci művész alkotása a harmincas évekből. A szobor a város eredetének legendájára utal. Egy középkori krónika mint erdős helyet említi Vácot, ahol nem lakott más, csak egy "Vácz" nevű szentéletű remete. A legenda innen származtatja városunk elnevezését. Vácz remetével találkozott a magyar trónért vívott döntő csata előtt Géza herceg, aki már királyként visszatért ide testvérével (a későbbi Szent László királlyal).

A vadászó testvérek előtt megjelent egy agancsai között égő gyertyákat hordozó szarvas, elvezette őket egy Duna parti magaslatra, s ott eltűnt a szemük elől.

A különös élmény hatására Géza király azon a helyen - a váci vár területén - alapította meg az első püspöki székesegyházat, amit Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Néhány év múlva Gézát ebben a templomban temették el.

Hétkápolna

további nevezetességek

A Hétkápolna (Derecske-dűlő 2.)

műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi főbúcsúján minden évben ezrek gyűlnek össze Szűz Mária tiszteltére. A középkorban is már csodatévőként tisztelt forrásnál álló kis templomot az 1710-es években építették, később többször megnagyobbították, 1780-ban szentelték fel mai formájában. A főoltárra emelt csodatévő képe a máriavölgyi kegyszobor másolata.

A Szűz Mária hét fájdalmát és hét örömét jelképező hét kis képoszlop, kápolna is máriavölgyi mintára készült 1731-ben, s ez lett a hely névadója.

A Gombás-patak hídja (Diadal tér)

országosan egyedülálló műemlékünk, az egyetlen ma is álló barokk kőhíd hazánkban. 1753-1757 között Althann Mihály Károly püspök megbízására készült, különlegességét jelentő szobrait jórészt Bechert József készítette.

A Vörösház (Csányi krt.52.)

1731-ben készült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, granáriuma. Nagyrészt magtár, terménytároló, istálló, kocsiszín és egyes alkalmazottak lakhelye. A nápolyi alkirály címet is viselő Althann Mihály Frigyes püspök Nápolyból hozott építőmestereket, az épület különleges színe nekik köszönhető. A Vörösház ma kereskedőházként működik.

A Honvédemlékmű (Derecske-dűlő)

1868-ban épült, hazánkban elsőként, közvetlenül a kiegyezést követő évben. Az 1848-49. évi szabadságharc csatáiban elesett áldozatoknak állít emléket.

A Kálvária (Argenti Döme tér)

bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekező kápolna is tartozik hozzá. Az erődítmény jellegű építmény a hazai kálvária építészet egyik előfutára volt. Szobrai eltérő kvalitásúak, nem egy mestertől származnak.

A reformátusok temploma (Takács Ádám utca)

Kisvácon épült 1785-ben, II. József türelmi rendeletét követően. Házak zárják közre, mert a törvénybeli megkötések miatt utcára nem nyílhatott, és tornyot is csak egy évtizeddel később építhettek hozzá.

A Rókus kápolna (Galcsek utca)

környezetében valaha temető volt, ahol az 1740. évi pestisjárvány áldozatai is nyugodtak. A járvány elmúltával jórészt közadakozásból építették a pestistől védő Szent Rókus tiszteletére a karéjos alaprajzú kápolnát.

 

Szeretettel várja Önöket a Vadász Panzió Vácon! Pihenjen a Dunakanyar szívében, a Naszály hegy lábánál.


Foglalás